Megtérésem után nem sokkal hallottam ezt a bibliai fogalmat, és most alkalmazom.
Amikor még jóval kevesebbet ismertem az igéből, megértettem, hogy ez mit jelent, hogy nagyon kicsi, nagyon kevés, apró, mint a mustármag. Nem szégyellni való ez, senki nem születik hatalmas tudással, úgy rakódik össze, ha elég szorgalmas.
Találkoztam azzal a helyzettel, hogy megkérdezték, ki az Isten?
Egy tanár barátom kérdezett meg, mert akkoriban már hívő voltam, Ő meg érdeklődő, de nagyon kételkedő volt.
Sok sok beszélgetés között ez is felmerült, s azt mondta, mondjam meg neki, hogy Isten – ha van – kijelenti-e magát a Bibliában?
Érdekes módon akkor épp olyan fejtágítón voltam, ahol ez szerepelt: a VAGYOK küldött, ne kérdezz többet, vagyok, aki vagyok. Elgondolkodott, majd azt mondta: „Ez érdekes. Egy névmás.” (Megmondta pontosan, hogy milyen, mert nyelvész volt.)
Én csodáltam Urunk hatalmát, hogy ez eszembe jutott, mert addig bármiről is beszélgettünk, mindig minden cáfolata igen erős volt. Itt viszont megingott egy pillanatra.
Később eltávolodtunk egymástól; volt esélye megtérni, hiszen megérintette az Ige – vajon célba ért-e? Nem tudom. 38 évesen meghalt, súlyos betegsége volt. Talán igen, de az nagy örömöm volt, hogy a keményszívűsége megtört.
Valahol mindenkinek elkezdődik, neki kevés töprengési ideje maradt, kb. 3-4 év összesen.
„Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket...” (Zsid 3:15) Ámen!
Szeretettel:
H. István Attila