Észrevettem magamon, hogy öregszem. Na, nem abból, hogy reggelente nehezebben kelnék fel az ágyból, vagy hogy minden porcikám fájna, hanem abból, ahogyan meglepődöm azon, hogy még mindig van lefelé a szellemi és erkölcsi fertőben. Azt gondolom sokszor: innen már csak felfelé lehetne menni. Azután jön egy újabb élmény, és rádöbbenek, még mindig lefelé tartanak a nyugati társadalmak.

Legutoljára erre egy új divathóbort döbbentett rá, az úgynevezett „grincsfa”, amely egy hollywoodi filmből megelevenített kellék, dísztárgy: egy összekötözött és tetején lefelé hajlított fenyőfa. Ami tulajdonképp a filmbeli főszereplő karácsony utálatát hivatott szemléltetni, és a lefelé hajlított fenyőfa csúcs pedig a pokol felé mutat, és ezzel eléggé nyílt istentagadást szimbolizál. Az emberek pedig tudatlanul vagy éppen tudatosan a karácsony üzenetét tiporják meg, Isten Fiának egykori megérkezését és – számomra még hangsúlyosabb – újbóli eljövetelének várását.

Ezen bosszankodtam éppen, amikor Péter apostol második levelének harmadik részét olvastam el: „Ez már a második levél, szeretteim, amelyet hozzátok írok: ezekben emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkozásotokat, hogy eszetekbe jussanak a szent próféták előre megmondott szavai és apostolaitoknak az Úrtól és Üdvözítőtől kapott parancsolatai. Tudjátok meg elsősorban azt, hogy az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik mindenből gúnyt űznek, akik saját kívánságaik szerint élnek, és ezt kérdezgetik: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kezdetétől fogva van.” Mert rejtve marad előttük, szándékosan meg is feledkeznek róla, hogy egek régóta voltak, és föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára. Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult, a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára. Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap. Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik.” (2Pt 3:1-13)

Mintha Péter a mai társadalomról írt volna, amelynek tagja a hívő ember is. Ez a társadalom egyrészt nyíltan istentagadó, mert hangosan hirdeti a xmast a christmas-szal (karácsony – a szerk.) szemben. Beszél téli ünnepről, szeretet ünnepéről, és tiltakozik, ha valaki Jézus Krisztusról szól, és Isten Fiának születését és visszajövetelét emlegeti. Másrészt a magukat keresztyéneknek vallók egy része sem hisz abban, hogy Krisztus élő személy lenne. Számukra a keresztyénség sokkal inkább szokások, hagyományok és hiedelmek gyűjteménye, mintsem élő kapcsolat Krisztussal.

Persze lehet tagadni a kész tényeket is. Ki lehet nevetni a Biblia üzenetét, gúnyolódás tárgyává lehet tenni a keresztyénség tanítását, ki lehet üresíteni az egyházi gyakorlatokat, de ettől még a tény az tény marad. Isten nem lesz gyengébb, nem lesz bálvánnyá, és nem tehető a könyvespolc sarkára. Minden teremtett lénytől – legyen szó az emberről vagy a Sátánról – független Isten, ezért a kimondott szava érvényben van, annak ma is üzenete és ereje van. Csak egy bölcs magatartás marad: komolyan venni ma is Isten szavát. Ez pedig koroktól, szokásoktól, izmusoktól függetlenül azt mondja: „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj…” (2Pt 3:9-10)

Összefoglalva: vedd komolyan Isten felkínált kegyelmét, és még ma fogadd el! Az advent időszakában nincsen aktuálisabb üzenet.

Horváth Zsolt

 

Kapcsolatfelvételi űrlap

Elérhető ide kattinva

Heti üzenet

Kincsesláda

Műsortábla

Híreink